Képzőművészet

A grafikaműhely tantervének általános célkitűzései:

  • a grafikai munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése
  • az alapvető vizuális kifejezőeszközökkel – vonallal, folttal, színnel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok játékos gazdagítása
  • a képalkotáshoz szükséges érzékelés és észlelés, tapasztalás és technikai ismeret átadása
  • a vizuális kultúra gazdagítása, az esztétikai érzékenység kialakítása
  • nyomatok készítésére való készség

A műhely keretén belül a diákok a művészi grafika nyelvezetének fontos alapjait sajátíthatják el. Ezen nyelvezet különböző témáknak és technikáknak megfelelően több csoportot foglal magába:

Egyedi, szabad grafika

A műhelyórákon a diákok az egyedi, szabad grafikához tartozó, egyszínű (monokróm) vagy színes rajzokat (színes grafika) ceruzával, tollal, filctollal, tussal, páccal, pasztellkrétával, akvarellel, temperával vagy akrilfestékkel készítik. Ezek közül néhány technika – mint például a tusrajz vagy vegyes technika – tanulmányozása kötelező, míg a többi, fent említett technikák használata választható. Továbbá, a diákok számára a nem konvencionális technikák alkalmazására is nyílik lehetőség.

Alkalmazott grafika

Az alkalmazott grafika területéhez tartozó, reklámgrafikai tevékenységi kört magukba foglaló feladatok során a diákok a következő alkotásokat készítik el: plakátterv, könyvborítóterv, könyvillusztráció, a könyvművészet elemeihez tartozó betű- és iniciálétervezés, melyeket a fent említett technikák valamelyikével vagy sokszorosító eljárással valósítanak meg.

Hagyományos technikákkal végzett, sokszorosító grafika

A műhelyórákon a hagyományos, sokszorosító eljárások közül a linómetszet, hidegtű és rézkarc technikájának megismertetésére kerül sor. Újabban, a számítógépes grafika is teret kap, viszont a hangsúly a hagyományos eljárások megismertetésére kerül. A számítógépes grafika tanulmányozására külön, kötelező tantárgy áll a diákok rendelkezésére.

Témák:

  • nonfiguratív kompozíció a vonal különböző karaktereivel (tónuskülönbségek és textúrakontrasztok létrehozásának lehetőségei)
  • figurális ábrázolás különböző plasztikai nyelvezetek által több kompozícióban (realisztikus-, stilizált-, gesztuális-, keresett naívitás, stb.)
  • lavírozás (tónusos rajz)
  • ex libris (linómetszet)
  • betűszerkesztés, iniciáléterv
  • kollázs-kompozíció (hidegtű)
  • illusztrálás (stílusinterpretáció)
  • ember és drapéria (rézkarc)
  • diplomamunka: plakátterv, könyvborítóterv, könyvillusztrációk, egy teljes ábécét alkotó betűtípus tervezése, művészkönyv vagy csomagolásterv (nem konvencionális technikával)

A diákok a szakképzés során lehetőséget kapnak számos csoportos- és egyéni kiállításon, versenyen való részvételre; képzőművészek, grafikusok műtermi tevékenységeibe való betekintésre; olimpiászokon való megmérettetésre, valamint különböző kúlturális eseményeken való tevékenykedésre is.

A műhelyre való felvétel feltételei: rajzkészség, emberábrázolás készsége, kompozíciós készség, tér- és formaérzék, analizáló-, szintetizáló képesség, kreatív gondolkodás, expresszív vonalvezetés, grafikai tervezőkészség, valamint a műhelynek megfeleő alkotói tapasztalat portfólió általi bemutatása.

A grafika szak végzős diákjai egyetemi tanulmányi éveik alatt számos cserediákprogramban vehetnek részt európai városok neves egyetemein, az alap- és mesterképzés elvégzése után pedig egyéni úton vagy cégekhez, intézményekhez elszerződve, tervezőgrafikus-, illusztrátor-, webtervező-, rajzfilmtervező-, animációs karaktertervező-, képregényrajzoló- vagy, grafikatanár-, rajztanárként dolgozhatnak. Híres grafikusok, akik középiskolai tanulmányaikat a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban végezték: Plugor Sándor (grafikus, festő), Id. Molnár Dénes (grafikus), Major Gizella (festő, grafikus), Székely Géza (grafikus, festő, illusztrátor), Újvárossy László (grafikus), Jánosi Andrea (grafikus, illusztrátor), Láng Orsolya (filmrendező, grafikus, illusztrátor, író, költő).

Textil- és divattervezés műhely

A Textil- és Divattervezés műhelyórák lehetőséget nyújtanak arra, hogy a diákok megismerkedjenek a textilművészet alapvető technikáival, valamint a divattervezésben használt kifejezési formákkal. A műhelyórák küldetése az érzékenység és a szépérzék fejlesztése, a funkcionalitás, a praktikusság és az esztétika megértése és alkalmazása a dekoratív, illetve öltözködési tárgyak tervezése során.

Bár az órák keretében a hangsúly a divattervezésen van, a feladatok változatosak, hozzájárulva a kreatív és praktikus gondolkodás kialakításához. A divattal kapcsolatos témák magukban foglalják a kutatómunkát, különböző stílusirányzatok vagy kultúrák tanulmányozását és újraértelmezését, ezáltal megalapozva a projektek és minikollekciók kiindulópontját, míg a textiltervezéssel kapcsolatos feladatok a valóság szintetikus, stilizált leképezését feltételezik. A sikeres kivitelezéshez elengedhetetlen a színérzék, a dokumentálás, a részletek megfigyelése, a kézügyesség, valamint az aktuális irányzatok ismerete.

A divatillusztrációra és divatkrokikra jellemző kétdimenziós ábrázolási módok hozzájárulnak a mozgás, az anyagok és azok anyagszerűségének megjelenítéséhez, valamint a személyes stílus kialakításához.

A diákok részt vehetnek helyi kulturális eseményeken, kiállításokon, divatbemutatókon, textilbiennálékon, valamint az Országos Vizuális Művészetek Olimpiáján.

A XII. osztály végén megszerezhető szakbizonyítvány feltétele az írásbeli dolgozat és a diplomamunka elkészítése, amelynek keretében a diákok egy választott téma alapján minikollekciót terveznek, egy ruhadarabot, egy plakátot és egy textilmunkát valósítanak meg.

A végzősök többféle felsőfokú képzési program közül választhatnak, mint például textilművészet – textildesign, divattervezés vagy látványtervezés, amelyek az alábbi karrierlehetőségeket kínálják: divattervező, kiegészítőtervező, stílustanácsadó, modellista, textil- és imprimétervező, belsőépítészeti dekoratőr, jelmeztervező, látványtervező, művészetpedagógus.

Sikeres végzősök: Ferencz Borbála és nemzetközi hírű márkája, a BORBALA; Tudor Halațiu, stílustanácsadó és tervező; László Bea és márkája, a BEANGO; Kurtjatkó Orsolya, a KUO márka tervezője; Román Gabriella, a Gabrielle Roman Luxus Műhely megálmodója stb.

Vissza az oldalra

Scroll to Top